GyereXerelem? Szex? mind2... "Szex on dö bi(t)cs"

 A történtek után másképp léptem ki az utcára. Kis ideig fel sem dolgoztam, hogy megtörtént, sokan azt mondják, ennyi idősen nem is lehet. Bár szerintem csak azért találnak ki hasonló hülyeségeket, mert meg akarják védeni a gyerekeiket, főképp a lányokat, hogy meghágja őket valami állat. Meg azért, mert féltik őket a csalódástól, de miért jobb, ha később esnek túl rajta? A szülők ösztönösen védik a gyerekeket, de inkább jobban tennék, ha felvilágosítanák őket, hogyan is működik a szex. Biztos nehéz beszélni erről a gyerekekkel, de muszáj lenne.

Valami hasonló fantasztikus gondolatmenet futott át az agyamon, amikor elsétáltam a lányhoz, közben valamilyen furcsa érzés fogott el. Amint megláttam valakit, rögtön elmosolyodtam, vagy talán kinevettem őket? Megmagyarázhatatlan érzés. Életemben először volt ilyen érzésem, de (akkor még nem tudtam) nem utoljára.

Amikor átértem a lányhoz kis feszültséget éreztem, olyan volt, mintha zavarban lennénk mindketten. Hamar sikerült túllendülni ezen, amikor elkezdtünk csókolózni. Nagyon ideges voltam még akkor is, mert tudtam, hogy valamit teljesítenem kell, valamit mutatnom kell neki, különben iszonyatosan beégek, ha nem fogja magát jól érezni velem.

Elértünk a már jól ismert ágyhoz, ahol először feküdtünk le egymással. Csókolóztunk, ő volt alul, s közben végig nagyon fel voltam izgulva. Levettem a ruháit, ott feküdt alattam meztelenül, de akkor egy apró problémával kellett szembesülnöm. Nem állt a szerszám. Pedig nagyon kívántam a lányt, de annyira idegbeteg voltam, hogy leblokkoltam, mint a nyomi szemüveges, pattanásos, műanyag kockásinges figurák. Ő próbált nyugtatni, de nem sok sikerrel, úgyhogy arra a döntésre jutottam, hogy nem kéne nagyon beégni, kinyalom a punciját, az is valami alapon.

Áthelyeztem a törzshelyemet a lábai közé, és elkezdtem nyalogatni a punciját. Először nagy lendülettel nekiveselkedtem, le-föl nyalogattam, és azon felbuzdulva, hogy cukin nyögdécselt egy ujjamat is bevarázsoltam a puncikájába. Már elég fáradt voltam, abba is akartam hagyni, aztán valahogy mégis folytattam, nemhiába. Pár perc múlva úgy elkezdett remegni a teste, azt hittem fázik, vagy valami hasonló, de a hangokból is kiderült, hogy elélvezett.

Büszke voltam magamra rendesen, hogy sikerült. Nekem ugyan nem volt olyan nagyon jó, meg a puncitrutyinak is érdekes íze van így elsőre, de örültem, hogy neki jó volt.

 Éppen gyilkoltam a szovjeteket a Red Alert nevű játékban, amikor megcsörrent a telefon. Elsőre nem is vettem fel, mert éppen egy fontos hidat készültem felrobbantani, ahonnan a mocskos szovjetek támadtak. Szívás lett volna így elveszíteni a játékot. Aztán csöngött újra, na akkor már felvettem, az atombombám is majdnem kész volt, amivel felrobbanthatom a bázisukat. A barátnőm telefonált, hogy nincs-e kedvem átmenni hozzá. Kedvem az lett volna, ha éppen nem a ruszkikat pusztítom el, de „jópapucs” módjára abbahagytam a játékot, persze azért elmentettem.

Átmentem hozzá, és leültem az ágyára. Nagy meglepetés volt, hogy rám ült, mert ez fordítva szokott történni. Vagyis, általában én mászókázok rá. Benyúltam a bugyijába és olyan hangokat adott ki, hogy már meg akartam kérdezni tőle, hogy ez most fáj? […] de nem volt időm erre, mert sikeresem megszabadított az alsógatyámtól, és a következő pillanatban már azt vettem észre, hogy a puncijába van a kukim. Persze, csak egy kicsit, de nagyon ügyes lány volt ő, lovaglásra született. Azt hiszem, ezt hívjuk született tehetségnek.

Én kb. szart sem csináltam, csak feküdtem ott, mint a hülyegyerek, és olyan fejet vágtam, mint egy jóllakott napközis és egy fogyatékos agyhalott keveréke. Azért, egy pillanatra magamhoz tértem mikor éreztem, hogy el fogok élvezni és gyorsan kivettem a szerszámot a puncijából, és a saját hasamra lőttem. […]

Azt hiszem, most joggal mondjátok, hogy felelőtlen, őrült, hülye állat vagyok. Nos, igen. Akkor az voltam, de talán nem csak szerencse, hanem valamilyen szinten érzés is, hogy tudod, mikor kell kivenni. Valaki képtelen rá, mert olyan szinten nem tud másra koncentrálni, csak az élvezetre.

[…] Úgy fél óra elteltével magamhoz is tértem, de túl sokat nem tudtam hozzátenni a történtekhez. A legösszetettebb mondat, ami el tudta hagyni a számat, az a „jó volt”, és a „hú, nahát”. Miután hazajöttem megpróbáltam írni egy értelmes SMS-t is neki, ami már nem tudom, hogy sikerült, de valamit írtam. Este még legyilkoltam a maradék szovjet sereget. Végül is, remek nap volt.

Miután összejöttem a lánnyal, már nem is volt más életcélom. Mindent megvalósítottam, amit tizenhárom évesen lehet. A szerelem fűtött belülről, aminek az augusztusi kurvanagy meleg különösen rosszat tett.

A gyerekek azt hiszik, hogyha csókolóznak majd és megfogják a barátnőjük mellét, fenekét valami földöntúli érzést élnek át. Elég kiábrándító élmény, mikor rájössz, hogy semmi különlegesség, semmi emberfeletti, csak izgatott leszel és feláll a farkad, definíció szerint. Szóval, mikor feljött hozzánk a drága, és édesanyámék nagybevásárlást tartottak, akkor konkrétan ráfeküdtem a csajszira, és a csókolózás után megszabadítottam a pólójától, vagy topjátok, vagy mi a fasznak nevezik a lányok a felsőjüket…

Ruhán keresztül elkezdtem mozogni a puncijánál, aminek ő nagyon ürült, legalábbis a hangokból ítélve, meg a szuszogásból, meg a nyögésből, meg abból a furcsa arckifejezésből, amit vágott. Biztos tetszett neki a dolog, kár, hogy nekem megint csak a farkam állt, és az járt a fejembe, hogy meg kéne barátkozni a puncijával is, belülről. […]

Félreértés ne essék, szerettem én őt, csak hát, mi férfiak így működünk. Gondoltam is rá sokat, álmodtam is róla, meg minden, amit kell. Mi nem nagyon szoktuk mondogatni a szeretlek szót, olyan közhelyes és unalmas, semmi pluszt nem ad. Tisztelet a romantikus kivételeknek, akik úgy érzik, hogy a szó nem vesztette el fontosságát és mélységét. Manapság mindenki mondogatja, még akkor is, ha nem igaz.

[…] Valahol ott tartottam, hogy nem adott túl sok pluszt ez az élmény, de hát, ha neki jó volt már az is valami. Talán majd a következő alkalommal más lesz a véleményem.

Úgy éreztem, elegendő tapasztalatom van, és ismerem annyira a nőket, hogy egy komoly kapcsolatom legyen. Ugyan az iskolában még mindig az a legmenőbb broki-májszter, aki 2 méterre ellő, de mivel ezen a versenyen nem indultam, valamihez kezdenem kellett.

Meg is tetszett egy leányka, aki idősebb volt nálam 2 évvel, de hát nem szarral gurítok. Mivel túl sok tapasztalattal nem rendelkeztem a hódítás területén, így stratégiám sem lehetett, de abban biztos voltam, hogy sok időt kell vele tölteni, és érdekes dolgokról kell beszélni, izgalmas programokkal.

Hát, nézőpont kérdése, hogyan sikerült ezeket megvalósítanom. A játszótéren beszélgettünk, a panelházak között sétálgattunk, és néha egy-egy fagyit is elnyalogattunk. Nem volt mire várni, feltettem neki a kérdést, amit már hetek óta akartam: „Járunk?”. Először kicsit furcsán nézett, aztán megcsókoltam, hogy ne nagyon tudjon gondolkodni. Megfogtuk egymás kezét, és utána kézen fogva sétálgattunk.

Igazából Vele tanulgattam meg a csókolózás és a tipi-tapi rejtelmeit, napról napra egyre közelebb kerültünk az ágyhoz, de ez már egy másik történet…

Most már nagyon nagyfiú lettem, ugyanis megéltem tizenhárom egész évet. Mondjuk, ha beleszámítanánk azt az időszakot is, amíg édesanyám hasában vártam, hogy kijöjjek, akkor már több lennék, mint 13, de hát ugye hivatalosan a születésemtől fogva 13 évet éltem meg. Fantasztikus nyári nap volt, a nap tűzött, a Balaton parton szürcsöltem a jégkását és még hagymás chipszem is volt, annyira nagyon menő voltam. Az ember ennyit megérdemel a születésnapján, ugye. Összegyűlt az egész rokonság erre a hatalmas-fergeteges ünnepségre, nagymamától kezdve az unokatestvérekig mindenki. Elég laposan indult a buli, még alkoholt sem voltak hajlandóak adni nekem és a cigijükből sem szívhattam. Pedig 13 évesen már azért tekintettel lehetnének rám.

Nagyfater lökte a dumáját az iskoláról, nagymuter meg a kajával volt elfoglalva. Unokatesóimmal meg játszottunk valami társasjátékot, azt hiszem a Hotelt. Úgy fél óra után már halálra untam magam, képzelhetitek, hogy milyen izgalmakban lehetett részem a következő három órában. Hát ja, semmilyenben.

Vacsora után, amikor a felnőttek már rendesen az alkohol hatása alatt voltak, azt gondoltam, itt már nem lesz semmi faszadolog. Végül is, örülhetek, hogy kávét kaptam reggel, és nem mondták, hogy „kicsi vagy még ehhez”. Ezzel a lendülettel le is akartam zárni ezt a napot, amikor egy apró reménysugár látszott villanni az unalmas sötétségbe.

Mégpedig, a felnőttek közölték, hogy nincs elég ágy, úgyhogy én az unokatesómmal fogok aludni, egy ágyban, úgy sem foglalunk valami nagy helyet. Ezt már fél sikernek is értékelhetjük akár. Olyan 11 órakor lefeküdtünk aludni, de a felnőtteknek még nyomuk sem volt. Kint hangoskodtak, tüzeskedtek, élvezték a bulimat. Én sem tétlenkedtem sokáig, kicsit közelebb bújtam a lányhoz. Annyira jól sikerült az a közelebb bújás, hogy még csókolóztunk is. Nem érdekelt túlságosan, hogy néminemű rokoni szál köt a leányzóhoz, végtére is alig ismertem, csak pár alkalommal futottunk össze hasonló rendezvényeken. Szóval, a csókolózás után úgy gondoltam, hogy veszélyesebb vizekre is evezhetünk, ha nincs ellenére a csajszinak. Úgyhogy, a pornófilmekből már jól ismert technika szerint szépen a melle közé helyeztem a szerszámomat, és pár perc elteltével rendesen eltaláltam az arcát a harci-lövedékkel. Ezek után meg sem tudtam mozdulni, és magamról sem tudtam túl sokat, és elaludtam. Reggel visszagondolva az eseményekre, talán nem kellett volna elaludnom (?), de mai fejemmel (20 db évet megélve) tudom, hogy jó „döntés” volt, még ha nem is én döntöttem, hanem a fáradtság.  

Nem tudom, hogy miért pont tizenkét évesen lettem népszerű a lányok körében (illetve népszerűbb, mint eddig, tekintve, hogy egészen addig az volt a legnagyobb élményem egy lánnyal, mikor sorakozó volt és megfogta a kezem), de talán azért, mert ez volt az az év, amikor édesanyámék már egyedül kiengedtek az utcára, és az úton is átmehettem.

Nos, in medias res, elmentem egy táborba a Velencei tóhoz, és jégkrém majszolás közben megláttam a parton egy nénit, aki melltartó nélkül napozott. Nem tudtam róla levenni a tekintetemet, de mikor már nagyon feltűnően bámultam muszáj volt felhagyni a dologgal.

Sajnos itt be is fejeződött ez a vonal, de akkor már olyan szinten érdekelt a dolog, a nők, hogy úgy éreztem a jégkrém nem elégít ki.

Az este kitaláltuk, hogy üvegezőset játszunk. Klasszikus szituáció szerint puszilgattuk egymást, szájrapuszit adunk, csókolózunk… némi szerencsével sikerült azzal a lánnyal csókolózni, akivel szerettem volna, és - ami ugyan már nem volt feladat - a melleit is megfogtam. Persze csak azért, hogy neki jó legyen, vagy mégse? Hm, olyan régen volt már, de biztos, hogy a jó szándék vezérelt. Vagy a délutáni élmény a strandon?

Nagyon tetszett neki a dolog, ugyanis lefekvés után még befogadott az ágyába...némi áfterpartyra.

 Minden azzal kezdődött, hogy tizenkét éves koromban megcsörrent a telefon, és egy volt osztálytársam akart velem találkozni. Felálltam a kisautók mellől, amiket éppen tologattam és összefutottam a csajjal. Akkor még fogalmam sem volt arról miféle tervei vannak velem, de gyanússá vált a dolog, mikor el akart menni a Margitszigetre.

Végül is jobb dolgom nem volt és a mecsboxok is megvártak otthon, úgyhogy szóltam is anyumnak, hogy kísérjen el minket. Tudtam én, hogy a sziget az ilyen szerelmeskedős-összejövős hely, de nem éreztem magamat fenyegetve a tizenkét évemmel, hogy velem ilyesmi megtörténhet. Hát rendesen behúzott a kislány a csőbe és úgy lekapott, hogy megállni alig bírtam.

Mikor lement a nap hazamentünk, hozzám, és mivel már elég késő volt felvetette az ötletet, hogy nálunk alszik. Nem volt túl sok ellenvetésem, gyakorlatilag örültem is neki, gondoltam majd együtt számítógépezünk vagy tologatja velem a kisautókat. Esetleg egy pötidanon mellett elsztorizgatunk a tanító néni kiabálásairól. Természetesen ismét nem lett igazam, lefekvés után akcióba lendült és odacsábított az ágyába. Az ártatlan kis testemet hamar feltérképezte, én meg csak néztem, mint a hülyegyerek. Miután magamhoz tértem én is végigmentem a radarral a csajszin, puncikáját is megvizsgáltam, aztán mikor úgy gondoltam, hogy kész vagyok mellé feküdtem (nem a melle közé) és elaludtam. Reggel visszamásztam az ágyamba, hogy anyum ne kapjon infarktust.

Életem első csókja ekkor történt meg, bő nyállal. Fasza érzés volt utánozni a felnőtteket, de tudtam, hogy még egy ideig a mecsboxokat kell tologatnom, és nem a „nőket” - leánykákat -.

Persze nem maradt titokban a dolog, mert a nyakamon nagyon szép folt lett reggelre. Nem értettem, hogy miért mosolyog rám mindenki, aztán pár hét múlva számomra is világos lett, hogy mit jelent az a foltocska…