Minden azzal kezdődött, hogy tizenkét éves koromban megcsörrent a telefon, és egy volt osztálytársam akart velem találkozni. Felálltam a kisautók mellől, amiket éppen tologattam és összefutottam a csajjal. Akkor még fogalmam sem volt arról miféle tervei vannak velem, de gyanússá vált a dolog, mikor el akart menni a Margitszigetre.

Végül is jobb dolgom nem volt és a mecsboxok is megvártak otthon, úgyhogy szóltam is anyumnak, hogy kísérjen el minket. Tudtam én, hogy a sziget az ilyen szerelmeskedős-összejövős hely, de nem éreztem magamat fenyegetve a tizenkét évemmel, hogy velem ilyesmi megtörténhet. Hát rendesen behúzott a kislány a csőbe és úgy lekapott, hogy megállni alig bírtam.

Mikor lement a nap hazamentünk, hozzám, és mivel már elég késő volt felvetette az ötletet, hogy nálunk alszik. Nem volt túl sok ellenvetésem, gyakorlatilag örültem is neki, gondoltam majd együtt számítógépezünk vagy tologatja velem a kisautókat. Esetleg egy pötidanon mellett elsztorizgatunk a tanító néni kiabálásairól. Természetesen ismét nem lett igazam, lefekvés után akcióba lendült és odacsábított az ágyába. Az ártatlan kis testemet hamar feltérképezte, én meg csak néztem, mint a hülyegyerek. Miután magamhoz tértem én is végigmentem a radarral a csajszin, puncikáját is megvizsgáltam, aztán mikor úgy gondoltam, hogy kész vagyok mellé feküdtem (nem a melle közé) és elaludtam. Reggel visszamásztam az ágyamba, hogy anyum ne kapjon infarktust.

Életem első csókja ekkor történt meg, bő nyállal. Fasza érzés volt utánozni a felnőtteket, de tudtam, hogy még egy ideig a mecsboxokat kell tologatnom, és nem a „nőket” - leánykákat -.

Persze nem maradt titokban a dolog, mert a nyakamon nagyon szép folt lett reggelre. Nem értettem, hogy miért mosolyog rám mindenki, aztán pár hét múlva számomra is világos lett, hogy mit jelent az a foltocska…