Hihetetlen, hogy ilyen könnyedén, egyszerűen és természetesen megtalált a szerelem. Az a szerelem, amire másik évekig várnak. Semmi nem állhatott közénk. Szerettük egymást, még ha a szülei utáltak is engem, mert fiatalabb vagyok, és nem illek az ő lányukhoz. Gondolom, valami gazdag csávót akartak a neki, aki eltartja, és megad mindent, amire csak szüksége lehet.

Mikor édesanyámék elmentek otthonról, sajnos már nem emlékszem, hogy hova, akkor megbeszéltünk, hogy együtt alszunk. Ez az együttalvás annyira jól sikerült, hogy még másnap délben sem ébredtünk fel, de nem akarok előreszaladni.

Terv szerint, este átjött a szerelmem, nagyon vártam. Már délután elkezdtem fürdeni, dezodor, parfüm, szép ruha, csicsa-micsa, ami csak eszembe jutott, és úgy gondoltam, hogy pozitív a lányok szemében. […] Ma sem tudok sokkal többet, csak annyi a lényeg, hogy lássák az igyekezetet, az odaadást, a törődést, és hogy nagyon, de nagyon akarjuk őket. Persze, az sem baj ha kicsit izgulunk, és feszültek vagyunk, majd elmúlik, előbb vagy utóbb. […]

Az este azzal kezdődött, hogy én csináltam a vacsorát. Nem voltam, és nem is vagyok egy nagy szakács, de a tojásrántottám már akkor is a díjnyertesek közé tartozott. Ennek sincsen nagy titka, csak az, hogy érzéssel kell elkészíteni, na és persze bele kell tenni mindent, amit otthon találunk, és úgy gondoljuk, hogy nem rontja el nagyon az ízét. Nem emlékszem pontosan, hogy mik kerültek bele, de általában sonka, paprika, paradicsom, hagyma, kolbász, kis oldj vagy szalonna, sajt, só, bors, pirospaprika szokott lenni. (Néha megbolondítom egy kis szárított petrezselyemmel, vagy más fűszerekkel, de ezt mindenki döntse el ízlése szerint, na meg nem szakácskönyvet írok.)

A vacsora után lezuhanyoztunk, együtt, ahol már elkezdtünk csókolózni, és a kezével rendesen fel is izgatott. Amikor beértünk a szobámba, már nem bírtam tovább várni és az ágyamra döntöttem, és rögtön betettem neki. […] Természetesen megbizonyosodtam előtte a kezemmel is, hogy elég nedves-e a puncija, mert ha nem az, akkor bizony nem szabad erőltetni a dolgot, muszáj kicsit izgatni még. Különösen akkor nagyon fontos, ha a lány pánikol és stresszel. Az óvatosság pedig az elején nagy erény; nem sok pasi tudja ezt elsajátítani. […]

Szóval, szépen lassan egyre mélyebbre hatoltam, és közbe néztem az arcát, hogy milyen érzései vannak. Nagyon élvezte, úgyhogy mikor már teljesen bent volt felvettük egymás ritmusát, és nagy örömömre ő előbb élvezett el, mint én. Utána több pózban is folytattuk, megmagyarázhatatlan érzés kerített hatalmába.