A spanok kitalálták, hogy mekkora lenne, ha elmennénk valahova vidékre, és tartanánk egy fasza kanbulit. Első körben semmi kedvem nem volt az egészhez; a lúzerek összejövetelének szoktam tartani az ilyesmit. Ez olyan, mint a focimeccs nézés, vagy a fiúval moziba járás…annak se láttam soha értelmét. Csak ez 3 nap focinézés.
Végül addig baszogattak, amíg belementem a hülyeségükbe, és elmentem velük. Már a vonaton elkezdtük az alapozást, úgyhogy mire leértünk a kibérelt házikónkhoz, már „jól” néztünk ki. A környékkel nem volt semmi baj, olyan kisváros féle lehetett, templommal, kocsmával meg egy diszkónak nem nevezhető szórakozóhellyel. Bár már az egész város ki volt plakátolva, hogy valami nagy Dj jón Budapestről, és hű. Képzelhetitek, hogy mennyire fel voltam dobva a dologtól.
A társaság fele már délután megfürdött a patakba, amibe pár órával azelőtt bele is vizeltek. Valahogy nem sikerült erre a szintre eljutnom, egyre jobban vártam az estét. Ha egy nap kifejezetten szar, és lesz még valami, ami annyira nem szar benne, akkor az eléggé felértékelődik, és elkezdi várni az ember, vagy valami ilyesmi.
Összekaparták magukat a srácok, és felvették a legjobb ruhájukat. Mikor leértünk a helyre, már útközben szólítgattak minket a kispicsák, bár ez lehet betudható annak is, hogy végig hangosan kiabálva mentünk az úton.
A város nagyon szép volt, még így „részegen” is. Budapesthez képest nagy meglepetés a sok fa, bokor, földút; de összességében bejött a dolog. Csak a földút nem…hát ja, akkor értettem meg, hogy az ottaniak miért vannak olyan szar cipőbe mindig. A Lacostének nem tesz jót a földút.
Már készítettem a pénztárcám, hogy jattoljak a sztájlisztnak, de legnagyobb meglepetésemre free volt a party. Nahát, itt pesten még a legótvarabb helyen is 100 Ft volt a beugró, most meg 300, ha jól tudom. Semmi FaceControll vagy hasonló, boldog-boldogtalan ott partyzott, de összességében mégis sikerült jó hangulatba kerülni.
Hoppá, megláttam a csajszit, aki beszólt nekünk útközben. Egy asztalnál ült a barátnőivel, és melankólikus hangulatba csapatták a vodkanarancsot, meg a viszkikólát. Nem vesztegettem az időt, odamentem hozzájuk, és megkérdeztem a csajt, hogy leülhetek-e? Aprón kimosolyogtak, hogy milyen gyökér csajozós duma ez, de mondták, hogy persze, nyugodtan.
Pár perc elteltével megkérdeztem a kislányt, hogy eljön-e velem táncolni egyet. Legnagyobb meglepetésemre azt mondta, hogy nem. WTF? Egy csaj aki nemet mond nekem? Mi a picsa… Akkorát blokkoltam, mint még addig talán soha; de azért nem hagytam ennyibe a helyzetet.
Kérdeztem, hogy: - miért nem?
-nem táncolok, nem szeretek táncolni.
-akkor, csak gyere ki velem a disco elé, beszélgessénük.
Ránézett a barátnőire, aztán mondta: -oké, várj meg kint.
Kimentem, aztán vártam, hogy utánam jöjjön. Gondolom még jól kibeszéltek és ellátták a csajt némi hasznos infóval. Pár perc múlva már kint is volt. Gyújtottam egy Black-et, amire rendesen rápörgött ő is, hogy milyen jó illata van meg minden. Adtam neki egyet, hát úgy örült, mintha megnyerte volna a fődíjat a Vágónál. Néha kis dolgokkal is lehet örömet okozni, úgy látszik.
Kis idő múlva, mikor már kellően messze sétáltunk a diszkótól, (kicsit besétáltunk az erdőbe,) és bensőségesebb lett a hangulat megcsókoltam. Utána megkérdeztem, hogy: -nem haragszol?
-nem dehogy…nem…
Mire kimondta már az ujjaim a puncijánál jártak. És egy pár nyögés után úgy láttam helyesnek, ha megadom neki, ami jár, ha értitek, hogy mondom. Ilyen érzésem még sosem volt, és azóta sem éltem át hasonlót. Egy szinte ideges csajszival, egy erdőben szexelni elég meredek.
Reggelig együtt voltunk, aztán kikísértem a buszmegállóba, mert mint utóbb kiderült egy másik közeli faluban lakik. A problémát csak az jelentette, hogy fogalmam sincs, merre kell visszamenni a szállásra, de igazából pontleszartam. 3-4 kilométer séta, alvás nélkül...de még ez is belefért.
